Átány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. augusztus 28.-i ülésére.
A képviselő-testület tájékoztatása szempontjából, az alábbi fontosabb jogszabályok jelentek meg a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben:
Törvények:
2009. XXIX. törvény
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról (továbbiakban: Törvény)
A Törvény megteremti az egyneműek élettársi kapcsolatának anyakönyvi bejegyzési lehetőségét, és ezzel egyidejűleg – a házasság intézményével hasonló módon – szabályozza az egyneműek bejegyzett élettársi kapcsolatát.
A Törvény a fentieknek megfelelően módosítja a
– a házasságról, a családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt,
– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt,
– az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr.-t,
– az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. éviXLV. törvényt,
– a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt,
– a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényt,
– a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvényt,
– a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt,
– a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény,
– a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr.-t.
A Törvény egyes rendelkezései 2009. július 1. napján, és egyes rendelkezései 2009. december 1. napján lépnek hatályba.
(MK. 63. szám)
2009. évi XXXVIII. törvény
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről (továbbiakban: Törvény)
A Törvény módosítja az
– államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt,
– a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt,
– a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt,
– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt,
– az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,
– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt.
A Törvény egyes rendelkezései 2009. június 1. és 2009. november 1. napján lép hatályba, bizonyos rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(MK. 73. szám)
2009. évi XL. törvény
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról (továbbiakban: Törvény)
A Törvény az öregségi nyugdíjkorhatárt megemeli úgy, hogy a korhatár annak, aki 1952. január 1. napja előtt született, a betöltött 62. életév, aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév, aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév, aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, aki 1957-ben született, a betöltött 65. életév.
Az öregségi nyugdíjkorhatár változásával együtt változik az előrehozott öregségi nyugdíj korhatára is. Módosításra került a nyugdíjemelés számítási módszere.
A Törvény rendelkezései 2009. július 1., illetve 2010. január 1. napján lépnek hatályba.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) egyes rendelkezéseit módosító 2009. évi LVI. törvény értelmében 2009. július 1-től maximum a rokkantsági nyugdíja kétszeresét keresheti a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy. Ha azonban nem keres többet a minimálbérnél, nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.
A rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjuk folyósítása mellett soha nem dolgozhattak korlátlanul. A 2008 előtti szabályozás szerint a rokkantsági nyugdíjat akkor lehetett folyósítani, ha a rokkant nem dolgozott rendszeresen, vagy keresete legalább 20 százalékkal kevesebb volt a megrokkanás előttinél – áll a szociális és munkaügyi tárca tájékoztatójában. A rokkantak általában a megrokkanás előttinél rövidebb munkaidőben dolgoztak, ez nem minősült rendszeres munkavégzésnek, így a keresetük alakulását már nem kellett vizsgálni.
2008-tól az új megállapítású, 2009-től minden öregségi nyugdíjkorhatár alatti III. rokkantsági csoportba tartozó rokkant kereseti szabálya megváltozott. A kereseti korlátot a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresethez kell hasonlítani, mert így mérhető, hogy a rokkant személy az egészségkárosodás miatt a korábbinál alacsonyabb teljesítményre képes, alacsonyabb összeget tud keresni.
Az I. rokkantsági csoportba tartozók mások ápolására szorulnak, a II. csoportba tartozók önellátók, de munkavégzésre nem alkalmasak, a III. csoportba tartozók munkavégző képessége csökkent a korábbi munkavégző képességükhöz viszonyítva. A kereseti korlát az I. és a II. rokkantsági csoportba tartozókra nem vonatkozik. 2009. július 1-jével az érintett rokkant személyek és foglalkoztatóik számára egyszerűbb szabályozás lépett hatályba. A rokkantsági nyugdíjat a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy részére mindaddig folyósítani kell, és nem lehet megszüntetni, amíg az érintett bruttó keresetének előző hat havi átlaga a rokkantsági nyugdíja kétszeresét meg nem haladja. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani. A rehabilitációs járadékban részesülő személyekre az új szabályozás nem vonatkozik, vagyis esetükben továbbra is az ellátás alapját képező átlagkereset 90 százalékának – az időközi emelésekkel növelt – összegéhez kell a keresőfoglalkozásból származó egyéni járulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetek átlagát viszonyítani.
Táppénz változások
Táppénz a jövőben is a keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban
• a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át,
• 2009. augusztus 1-én vagy azt követően kezdődő keresőképtelenség esetén a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át.
A módosult jogszabálynak megfelelően az un. „passzív” táppénz folyósításának időtartama a 45 naptári napról 30 naptári napra csökken. (Eb. tv. 46. § (1) bekezdése)
2009. július 31-ét követően kezdődő keresőképtelenségek esetén a táppénz összege legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának eddigi hetven százalékáról hatvan százalékra csökken. Ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás (kórházi ápolás) tartama alatt a táppénz mértéke az eddigi 60 százalékról ötven százalékra változik.
Ezzel egyidejűleg a naptári napi táppénz összege is korlátozásra kerül, oly módon, hogy a táppénz egy napra járó összege a biztosítási jogviszony tartama alatt nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét. A táppénz naptári napi összegének korlátja kizárólag a táppénzt és a gyermekápolási táppénzt érinti.
A módosult jogszabálynak megfelelően a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege maximum 9 533,33 forint lehet. A biztosítási jogviszony megszűnését követő időre folyósított ellátás naptári napi összege is maximálva lett, azaz 3 575 forintot nem haladhatja meg.(T. 48.§. (8) bekezdése)
Gyermekgondozási díj változások
Szigorodik a gyermekgondozási díjra való jogosultság.
2010. április 30-át követő szülések esetén gyermekgondozási díjra jogosult
– a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díjigénylését – a gyermeket szülő anya esetében a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt;
– a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül 365napon át biztosított volt,
és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
Vannak esetek, amikor az ellátásra jogosultság időtartama alatt sem jár a gyermekgondozási díj – ennek egyik legfontosabb esetköre, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
A gyermekgondozási díj mértéke nem változik, a maximálisan megállapítható összege a jövőben is igazodik a mindenkori minimálbérhez, az ellátás legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2009. évi felső határa havi bruttó 100.100 forint.
Változik azonban a gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama.
A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek második életévének betöltéséig jár.
A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
Szeptembertől adóköteles a családi pótlék
Szeptembertől a családi pótlékra jogosult, gyermeket nevelő együttélő házastársak (élettársak) után a jogosultak fele-fele arányban adóznak, akkor is, ha a családi pótlékot ténylegesen csak egyikőjüknek folyósítják. Az egyedülálló szülőnek is csak a családi pótlék felét kell beszámítania az adóalapjába.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2009. szeptember 1-jétől hatályos 48. § (2) és (6) bekezdései szerint a magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, a bér kifizetőjének akkor, ha 2009. augusztus 31-ét követően adóterhet nem viselő járandóság címén – ideértve különösen a családi pótlék egyéb jövedelemnek minősülő megosztott részét – van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. Az ehhez szükséges formanyomtatvány már elkészült az adóhatóságnál.
Ha a magánszemély nyilatkozatában nem tünteti fel a járandóság összegét, akkor a munkáltatónak a teljes jövedelméből a legmagasabb adókulcsot alkalmazva, azaz 36% adóelőleget kell levonnia.
Az adóterhet nem viselő járandóságokra továbbra is igaz, hogy ha mellette más adóköteles jövedelmet nem szerez a magánszemély, akkor ezt önállóan bevallani nem kell.
Az új szabályozás alkotmányosságának vizsgálata várható, miután két beadvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz.
A Magyar Közlöny 95. számában megjelent a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény, amely a jövő évre szóló adó- és járulékmódosításokat tartalmazza.
Ötmillió forint éves jövedelemig 17 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni jövőre. Öt millió forint felett 32 százaléka lesz az éves adó összege. 2011-től viszont az ötmilliós jövedelemhatár 15 millióra emelkedik. Fontos változás, hogy az adóalapba minden önálló tevékenységből, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem beleszámít. Ezen felül adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeget (szuperbruttó). Az adójóváírás 17 százalék, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint, míg a jogosultsági határ 3 millió 188 ezer forintra emelkedik a következő évben.
Megszűnik a természetbeni juttatások adómentessége (az üdülési csekk, a meleg étkezésre vonatkozó utalványok, az iskolakezdési támogatás és a helyi bérletek, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés, illetve a foglalkoztatói hozzájárulások), bizonyos, juttatásonként változó értékhatár függvényében 25, illetve 54 százalék adót kell fizetni. Eltörölték az szja kedvezmények többségét is és jelentős változásokat vezettek be az egyéni és társas vállalkozók adózásában is (tevékenységre jellemző kereset).
2010-től megszűnik a munkaadói, a munkavállalói, valamint a vállalkozói járulék, helyettük bevezetik a munkaerő-piaci járulékot a társadalombiztosítási járulékon belül. A foglalkoztatóknak egységesen 27 százalék tb. járulékot, míg a biztosítottaknak összesen 7,5 százalék járulékot kell majd fizetniük. Eltörölték a kulturális járulékot és a tételes ehot, a százalékos eho viszont 27 százalékra emelkedik. Ötszöröse lett a rehabilitációs hozzájárulás. Az egyéni és a társas vállalkozók pedig főszabályként legalább a tevékenységük piaci értéke után lesznek kötelesek járulékot fizetni.
A társasági adó 16 százalék helyett 19 százalék lesz. Egyidejűleg megszűnik 4 százalékos különadó. Átalakul az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek rendszere. A helyi adót pedig nem az önkormányzatoknak, hanem az APEH-nak kell majd megfizetni és bevallani. Csökkennek a vagyonszerzési illetékek, viszont bizonyos esetekben illeték terheli majd a cégben lévő vagyoni betét megszerzését is.
A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról
A jogszabály száma és címe: 2009. évi XLVIII törvény a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról.
A jogszabály lényege: Egyszeri, kis összegű, vissza nem térítendő állami támogatás bevezetése a gazdasági válság hatá¬saként krízishelyzetbe került családok számára. A támogatás iránti kérelmet a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, az erre rendszeresített formanyomtatványon, 2009. augusztus 1-je és 2009. no¬vember 30-a közötti időszakban nyújthatja be.
Hatálybalépés: 2009. augusztus 1.
Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 84. szám (2009. június 22.)
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről
A jogszabály száma és címe: 2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről
A jogszabály lényege: A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése technikai hátterének biztosítását az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató végzi, mely elektronikus kézbesítési tárhelyet tart fenn, amelyhez a kézbesítési folyamatban részt vevő feladó és címzett számára biztosítja a hozzáférést. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a hivatalos szerv az elsőként megkül¬dött hivatalos iratát papír alapon azzal a kiegészítő tájékoztatással kézbesítteti a címzett részére, hogy beadványát a hivatalos szerv részére elektronikus úton is benyújthatja. A hivatalos szerv az elektronikusan kézbesíteni rendelt hivatalos iratát a címzett részére a hivatali kapun keresztül kézbesítteti. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratot a címzett ideig¬lenes tárhelyén helyezi el harminc napra. A címzett a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratot – ügyfélkapuján be¬lépve – veheti át. A címzett az átvétel előtt megismerheti legalább a feladó nevét, a hivatalos irat tárhelyére történt érkezésének időpontját, valamint – a kézbesíteni rendelt hivatalos irat jellegétől függően, illetve ha az rendelkezésre áll – annak ügyszámát (egyéb azonosítószámát) de magát a hivatalos iratot nem. A hivatalos szerv a hivatalos iratát saját hivatali kapuján keresztül kézbesítteti a másik hivatalos szerv részére.
Hatálybalépés: 2010. január 1.
Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 85. szám (2009. június 23.)
A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról
A jogszabály száma és címe: 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szó¬ló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról
A jogszabály lényege: A módosítás kb. száz törvényt módosít a Ket. és a szolgáltatási irányelv kapcsán, többek között az árak megállapításáról szóló, a helyi adókról szóló, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, a közoktatásról szóló, a környezet védelmének általános szabályairól szóló, a vízgaz¬dálkodásról szóló, területfejlesztésről és a területrendezésről szóló, a természet védelméről szóló, az egészségügyről szóló, a temetőkről és a temetkezésről szóló, a hulladékgazdálkodásról szóló, a kereskedelemről szóló törvényt.
Hatálybalépés: 2009. szeptember 1.
Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 88. szám (2009. június 26.)
Egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról
A jogszabály száma és címe: 2009. évi LXXVIII. törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról
A jogszabály lényege: A jogszabály előírja, hogy adóköteles a törvényben meghatározottak szerinti lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi. Azt is szabályozza a törvény, hogy a törvényben nem szabályozott kérdések¬ben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogszabály meghatározza az adó tárgyára, adó alanyára, adófizetésre kötelezettre, az adófizetés keletkezésére, megváltozására és megszűnésére, az adó felfüggesztésre, az adó alapjára, mértékére, az adóked¬vezményre, a kétszeres adózás kizárására, az adómentességre vonatkozó szabályokat. A törvény előírja, hogy teljes személyi mentességben részesülnek – többek között – a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települési, területi és országos ki¬sebbségi önkormányzatok.
Hatálybalépés: 2009. július 9.
Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 95. szám (2009. július 8.)
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
A jogszabály száma és címe: 2009. évi LXXIX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról.
A jogszabály lényege: Módosításokat tartalmaz többek között a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésére, a családi pótlékra, a nevelőszülői hálózatra, a védelembe vételhez kapcsolódó jegyzői intézkedésekre vonatkozóan, bevezetésre kerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának lehetősége, továbbá a gyermekvédelmi igazgatási bírság.
Hatálybalépés: 2009. szeptember 1.
Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 95. szám (2009. július 8.)
Az adózás rendjéről
A jogszabály száma és címe: 2009. évi LXXXI. törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról
A jogszabály lényege: A módosítás új bekezdéssel egészíti ki az Art. 175. §-át. A rendelkezés szerint, ha az önkormányzat rendelete így rendelkezik, az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bejelentés, bevallás illetve adatszolgáltatás az önkor¬mányzat által közzétett módon, elektronikus úton is teljesíthető. Az önkormányzati rendelet előírhatja, hogy az adószámmal rendelkező adózó a bejelentést, bevallást illetve adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíti.
Hatálybalépés: 2009. július 15.
Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 97. szám (2009. július 14.)
KORMÁNY RENDELETEK
94/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet
Az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról (továbbiakban: Rendelet)
A Rendelet módosítja
– a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásáról szóló 148/2008. (V.26.) Korm. rendeletet,
– A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/2008. (III.5.) Korm. rendeletet.
A módosításokat a folyamatban lévő támogatási ügyekre is alkalmazni kell.
A Rendelet 2009. május 4. napján lép hatályba. (MK. 57. szám)
119/2009. (VI.9.) Korm. rendelet
Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételiről szóló 133/2007. (VI.13.) Korm. rendelet módosításáról (a továbbiakban Rendelet)
A Rendelet az MgSzH (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) engedélyéhez köti az élelmiszereknek
– az üzlet nélkül közterületen,
– közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggő árusítás esetén,
– mozgóárusítás esetén,
– egyetemes postai szolgáltató által 2000 főnél kisebb népességszámú településeken végzett tevékenysége esetén,
– élelmiszerek alkalmi árusítása esetén.
A Rendelet 2009. július 15. napján lép hatályba.
(MK. 77. szám)
MINISZTERI RENDELETEK
11/2009. (IV. 22.) SZMM rendelet
A települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2009. évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól (továbbiakban: Rendelet)
A Rendelet a nyári gyermekétkeztetés 2009. június 16. és 2009. augusztus 31. napja közötti időszakra vonatkozó támogatását szabályozza. 2009. május 20. napjáig a jegyző – a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével – felméri az igényeket, és 2009. május 27. napjáig értesítési kötelezettségének eleget tesz.
A Rendelet 2009. április 25. napján lép hatályba.
(MK. 56. szám)
58/2009. (IV. 30.) FVM rendelet
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet módosításáról (továbbiakban: Rendelet)
A Rendelet az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításának szabályait módosítja a terület végleges más célú hasznosításával összefüggő művelési ág változás átvezetése esetén. Az eljárás megindításághoz jogerős elvi építési engedélyre, valamint a tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozatára is szükség van. Nincs szükség a továbbiakban a földhivatal által kiadott azon igazolásra, hogy a terület legalább 10%-án a beruházás megvalósítása céljából a termőföld igénybevétele ténylegesen megkezdődött.
A módosításokat a folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni.
A Rendelet 2009. május 8. napján lép hatályba.
(MK. 61. szám)
14/2009. (VI.3.) IRM rendelet
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III.7.) BM rendelet módosításáról (a továbbiakban Rendelet)
A Rendelet a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. XXIX. törvény (továbbiakban: Törvény) rendelkezéseinek megfelelően módosítja a címben szereplő BM rendeletet. Ennek keretében rendelkezik a „bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéről” (továbbiakban: BÉKA). A BÉKÁ-ra vonatkozó rendelkezések megegyeznek a házassági anyakönyvre vonatkozó szabályokkal. A Rendelet az anyakönyvvezetőkre vonatkozó szabályokat is a Törvény rendelkezéseinek megfelelően egészíti a regisztrált élettársi kapcsolatra vonatkozó teendőkkel.
A Rendelet 2009. július 1. napján lép hatályba.
(MK. 75. szám)
S végül egy minket érintő AB határozat:
69/2009. (VI. 25.) AB határozat
Közzétéve a Magyar Közlöny 2009. évi 87. számában
AB közlöny: XVIII. évf. 6. szám
—————————————————————
1235/H/2007
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének
vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Átány Község
Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról
szóló 8/2005. (VIII. 8.) rendelete 11. § (13) bekezdés b), c)
és d) pontja alkotmányellenes, ezért azokat e határozat
közzétételének napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
Az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal
Vezetője – miután Átány Község Önkormányzata Képviselő-
testülete a törvényességi észrevételével nem értett egyet – a
helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a
továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt
hatáskörében eljárva indítványozta Átány Község Önkormányzata
Képviselő-testülete által alkotott, a szociális ellátásokról
szóló 8/2005. (VIII. 8.) rendelet (a továbbiakban: Ör.) 11. §
(13) bekezdés b, c) és d) pontja alkotmányellenességének
megállapítását és megsemmisítését.
Kifejtette, hogy a szociális igazgatásról és ellátásokról
szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 43/B. § (1)
bekezdése lehetőséget ad a települési önkormányzat képviselő-
testületének az Szt.-ben meghatározott eseteken kívül is
ápolási díj megállapítására, azonban a felhatalmazás nem
korlátlan. A feltételeknek összhangban kell állniuk azzal, az
Szt.-ben megfogalmazott céllal, hogy a tartósan beteg,
gondozásra szoruló személyek otthoni ápolása biztosított
legyen.
Az Ör. 11. § (2) bekezdése a súlyosan fogyatékos, vagy
tartósan beteg 18 év alatti személy hozzátartozójának – az Szt.
alapján kötelezően megállapítandó – ápolási díjra való
jogosultságát, míg a 11. § (4) bekezdése a 18 év feletti,
súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, önmaga ellátására
képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló személy
ápolását végző nagykorú hozzátartozó számára megállapítható
ápolási díjat szabályozza, a (13) bekezdésben írt kivételekkel.
Az indítványozó véleménye szerint a (13) bekezdés b) és d)
pontja azáltal, hogy a díjazásra jogosultságot e személyek
tekintetében munkaviszony hiányához, vagy vállalkozás
folytatásához köti, nem felel meg az Szt.-ben foglaltaknak,
amely szerint „az ápolási díj folyósításának mindenféle esetre
vonatkozó törvényi alapfeltétele éppen az, hogy az ápoló
keresőtevékenységet nem folytathat (napi 4 órán túl).” Ezáltal
az Ör. az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértően indokolatlan
megkülönböztetést eredményez az ápolást ellátó személyek között
aszerint, hogy munkaviszonyban állnak-e, vagy sem. A 11. § (13)
bekezdés c) pontja pedig – amely szerint az ápolási díj nem
állapítható meg, ha van másik, ápolásra alkalmas hozzátartozó –
az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik. A rendelkezés az
eredeti igénylőt egy másik „alkalmas” hozzátartozóra
tekintettel kizárja az ápolási díjra jogosultak közül, holott
lehetséges, hogy utóbbi személy esetében nem állnak fenn a
díjra jogosultság egyéb feltételei, vagy nem kívánja a beteget
ápolni, és így a beteg ellátatlan marad.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál a következő
jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:
1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében
rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb
szintű jogszabállyal.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén
tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az
állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen
faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény,
nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy
egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. Az Ör. támadott rendelkezése:
„11. § (13) Nem állapítható meg ápolási díj a 11. § (3)
bekezdés alapján igényelt esetben, ha
(…)
b) a család jövedelmére tekintet nélkül, ha az igénylő
munkaképeskorú, de munkaviszonya , kereső foglalkozása nincs,
kivéve ha munkaviszonya, kereső foglalkozása az ápolandó
személy ápolása miatt szűnt meg,
c) van másik olyan hozzátartozója is, aki az ápolandó személy
ápolására alkalmas és azt el tudja látni,
d) az igénylőnek munkaviszonya nincs ugyan, de vállalkozói
igazolvány alapján vállalkozói tevékenységet folytat,
(…)”
III.
Az indítvány megalapozott.
Az Alkotmánybíróság az indítványt úgy értelmezte, hogy az
indítványozó az Ör. 11. § (13) bekezdése valamennyi kifogásolt
alpontját ellentétesnek tartotta az Szt.-vel, ezért az
alkotmányossági vizsgálatot először e tekintetben folytatta le.
A települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) az
Ötv. 8. § (4) bekezdése szerint köteles gondoskodni a szociális
alapellátásról. Az Szt. 3. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a
pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást
nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság
feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás
finanszírozásának elveit és intézményrendszerét e törvény
határozza meg. Az ellátások formái az Szt. 25. § (1) bekezdése
értelmében pénzbeli, illetőleg az Szt. 47. §-a szerint
természetben nyújtott ellátások. Előbbi körbe tartozik az
ápolási díj, amelyre az a hozzátartozó jogosult, aki súlyosan
fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy
gondozását, ápolását végzi (a továbbiakban: alanyi jogú ápolási
díj, Szt. 41. §). Emellett az Szt. 43/B. § (1) bekezdése
felhatalmazást ad az önkormányzat képviselő-testületének arra,
hogy az önkormányzat rendeletében – meghatározott feltételek
fennállása esetén – a 18. életévét betöltött tartósan beteg
személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére is
ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj)
állapítson meg azzal, hogy a díj megállapítása során
megfelelően alkalmazni kell az Szt. – állandó és tartós
gondozásra szoruló, illetőleg fokozott ápolást igénylő,
súlyosan fogyatékos személy hozzátartozója ápolási díjának
megállapítására vonatkozó – 41-43. §-okban foglaltakat. Az Szt.
42. § (1) bekezdése tartalmazza az ápolási díjra jogosultságot
kizáró okokat, közöttük a d) pontban azt az esetet, ha a
hozzátartozó napi 4 órát meghaladó munkaidőben kereső
tevékenységet folytat.
Az Szt. 43/B. §-ában szabályozott méltányossági ápolási díj
megállapítására az alanyi jogú ápolási díjra vonatkozó
szabályok alkalmazandók. Mivel az Szt. ezen szabályai nem
diszpozitívek, az önkormányzatnak nincs lehetősége a feltételek
további szűkítésére. Az Ör. 11. § (13) bekezdése b) és d)
pontja azonban minden további feltétel nélkül kizárta a nem
kereső, illetőleg vállalkozási tevékenységet folytató
hozzátartozót az ápolási díjra jogosultak köréből, amely
ellentétes az Szt. 43/B. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó
42. § (1) bekezdés d) pontjával, így sérti az Alkotmány 44/A. §
(2) bekezdését. Az Ör. 11. § (13) bekezdés c) pontja pedig
ugyanebből az okból alkotmányellenes, mert a rendelkezés egy,
az Szt. – de egyébként az Ör. – feltételeinek mindenben
megfelelő hozzátartozó számára egy további hozzátartozó
ápolásra – pontosan meg nem határozott kritériumok szerinti –
alkalmassága esetén ugyancsak nem tette lehetővé, hogy ápolási
díjat kapjon.
A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a támadott
rendelkezéseket megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, ha az
indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak egy részét az
Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközőnek minősíti és ezért
azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezések
esetleges sérelmét a már megsemmisített jogszabályi
rendelkezéssel összefüggésben érdemben nem vizsgálja. [44/1995.
(VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.)
AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB
határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat,
ABH 2000, 420, 423.; 38/2003. (VI. 26.) AB határozat, ABH 2003,
829, 835.] Mivel az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés
alkotmányellenességét megállapította és megsemmisítette, ezért
nem vizsgálta annak az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe való
ütközését.
A megsemmisített rendelkezések az Alkotmánybíróságról szóló
1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 42. § (1)
bekezdése alapján e határozatnak a Magyar Közlönyben történő
közzétételének napján vesztik hatályukat.
A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv.
41. §-án alapul.
Budapest, 2009. június 23.
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László
alkotmánybíró
Átány, 2009. augusztus 24.
Dányiné Szórád Ibolya
körjegyző
