Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
A helyi hagyomány azt tartja, hogy Átány Boddal és Véccsel együtt megmaradt a török háborúk alatt is, amikor minden környező község elpusztult. A levéltári források szerint a község népe többször kényszerült futásra – pusztán hagyva a falut – de feltételezhetjük, hogy utóbb visszatértek. Emellett szólhat, hogy a XVI. Századi dézsmajegyzékek néhány családneve, így a Kakas név is, a későbbi századokban is élt a faluban.
A XVII-XVIII. század óta sok jobbágytelken élő kisnemes lakott Átányon, akik több évtizeden át ki tudták terjeszteni az egész községre a kiváltságos, taxás állapotot. Részben a nemesek révén, részben azáltal, hogy a földesúri jogok több és nagyrészt távol lakó család között oszlottak meg, Átány életébe kevésbé avatkoztak bele. A község meg tudta tartani református vallását, a falu képe, pedig az utcák szabálytalan hálózatát, szemben a szabályos rendben újratelepített vagy az uradalmak által rendezett szomszéd falvakkal.
Az Átányi házak – mint a Kakas-ház is – vályogfalúak, nádfedéllel. Érdekességük arányos formájuk mellett: a fűrésszel cifrázott vértelek és a kovácsoltvas házorom dísz. A házat építő és faragó mesterek bevésték nevüket az ámbitus homlokdeszkájába, innen tudjuk, hogy Kováts Bélának és Gatsal György-nek hívták őket.
A ház feltűnően tágas udvarán – mely arra szolgált, hogy vasárnap délutánonként Bedécs Zsuzsó barátnői labdajátékokat játszanak benne – csupán sertésól áll, nincsen se istállója, se szérűje. Ezek ugyanis két utcával távolabb, a házhoz tartozó ólaskertben voltak.
Így élt Kakas Samu háza népével 1966-ban bekövetkezett haláláig. Felesége, Bedécs Zsuzsó 1973-ban halt meg. Örököseik a lakást felosztották, bútorzatát széthordták, felszerelésének jó részét megsemmisítették.
1975-ben a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága megvásárolta a házat és helyreállíttatta. Ami bútor, felszerelési tárgy visszaszerezhető volt, azok visszakerültek eredeti helyükre, a többi bútort a Kakas ház korábbi berendezéséhez illesztették.
Az átányi Kakas-ház napjainkig megőrizte XIX. század eleji stílusát, ma tájházként mutatja a község lakóinak közelmúltbeli életét.