Az „élő paraszti porta” – az országban egyedülálló módon – működésében mutatja be a falusi gazdaság és háztartás egységének egy átányi példáját, az 1950-60-as évek állapotában. Ez az a korszak, amikor a „tanyákat”, a településre oly jellemző „kétbeltelkességet” részben már felszámolták, így az állattartás a lakóház köré, a portára szorult vissza, ugyanakkor a paraszti gazdálkodás még élő, általános gyakorlat volt.
A porta rekonstrukciójában a ma is élő átányiak emlékezete mellett elsősorban a település híres kutatópárosa, Fél Edit és Hofer Tamás által, az 1950-60-as években gyűjtött adatok, többek között a Néprajzi Múzeum őrizte több ezer fénykép volt segítségünkre. Az „élő paraszti porta” kialakítása többes célú.
Egyrészt, egy olyan különleges látványosság, mely a falusi turizmust élénkítheti. Másrészt, a fenntartható fejlődés egy olyan példáját kínálja, mely minta lehet mindenkinek, aki valamilyen formában, szeretne visszatérni a hagyományos gazdálkodáshoz.
